A pályázat célja:
Az egyetemi hallgatókban felkelteni, ébren tartani és elmélyíteni az 1956-os nemzeti forradalom és szabadságharc története és szellemisége iránti érdeklődést, megismerni akarást és tudást.
Az Alapítvány ezzel a pályázatával is elő kívánja segíteni, hogy 1956 történeti szerepének ismerete és megítélése méltó helyet foglaljon el az utókor emlékezetében.
A pályázók köre:
A pályázat témája: Egyetemem 1956-os hősei
(Egyetemük, főiskolájuk egy 1956-os hősének (tanár, diák) bemutatása interjú, elbeszélés vagy tanulmány formában.)
A pályázat műfaja: interjú, elbeszélés, tanulmány
A pályamű terjedelme ne haladja meg az 50 gépelt oldalt.
A pályaművet nyomtatott és digitális (CD, DVD) formában kérik.
Egy pályázó több pályaművet is beadhat.
Az Alapítvány levelezési címe:
Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány
1025 Budapest, Szépvölgyi út 144.
Kérik a pályázókat, hogy írásuk mellé csatoljanak az egyetemüktől igazolást hallgatói jogviszonyukról.
A beadási határidő napján 24 óráig postázott pályázatokat tekintik érvényesnek.
A pályázatok elbírálására az Alapítvány a témakör szaktekintélyeiből álló bíráló bizottságot kér fel.
A zsűri által javasolt pályaműveket az Alapítvány kiadványban jelenteti meg.
Az eredményről, a díjátadás helyéről és idejéről minden pályázót írásban értesítenek.
Pályadíjak:
I. díj - 150 ezer Ft
II. díj - 100 ezer Ft
III. díj - 50 ezer Ft
2010. október 22.
További tájékoztatás kérhető dr. Szieberth Istvánné kuratóriumi elnöktől az Alapítvány e-mail címén (info@1956muzeum.hu), telefonszámán (1/325-9485, 1/336-0157) vagy mobilon (30/99-85-273).
www.1956muzeum.hu
16 hozzászólás
Kedves Kitti, köszönöm a választ.
Idáig csak egy ukrajnai ismerősöm volt, volt de őt élőben ismertem több éven át, és mindig figyelmesen megköszönte amit kapott.
Talán ezért gondoltalak erdélyinek, bár hiszem, hogy ott is léteznek az általam ismerteknél különb emberek.
Attól, hogy felhasználod, amit küldtem soha nem tartottam, különben nem küldtem volna el. Csupán egy köszönetet vártam...
Szerintem nem tettem neked semmi rosszat!! És engem ne hasonlítgass semmilyen erdélyi ismerőseidhez.
IGEN megkaptam a drámát csak még elolvasni is elfelejtettem. Fősulira járok és éppenséggel nincs sok időm. Nyugi nincs szükségem a sikereimhez ahhoz hogy esetleg felhasználjam a drámádat akármilyen céljaimhoz is, nem értem miért kaptam ezt felhánytorgatós levelet de ha ilyen ember vagy akkor ne lepődj meg azon hogy más .. -ebben az esetben az erdélyiek- is ilyenek hozzád.
Olvasatlanul törlöm a pillanatban a drámádat úgyhogy megnyugodhatsz és még csak publikálni se fogom.. mert KEDVES VAGYOK.
Üdv: Kitty UKRAJNA(nem erdély) :-/
Bocsi, egy erdélyi magyart kifelejtettem, ő a kocsimat vette meg vagy tíz éve. Aztán meggondolta magát, és nem íratta a saját nevére, hanem okiratot készített, miszerint én maradtam az üzembentartó, és aláhamisította a nevem.
Nicsak Kitti!
Te még élsz?!
Öt erdélyi magyart ismertem idáig.
Az egyik – rengeteg panaszkodás után – szállást kért ingyen. Megsajnáltam adtam, sőt vacsorát is. Aztán reggel elővett egy jókora marék aranyláncot, és megkérdezte, ismerek-e orrgazdát.
A másik farmert kért, vegyek neki, mert náluk nem lehet kapni. Vettem, elküldtem. Amikor újra találkoztunk, megköszönni is elfelejtette, nem hogy kifizetni.
A harmadik DVD filmeket kért. Megvettem. Amikor találkoztunk nehezen, de kifizette, aztán később kilopta az árát a nejem táskájából.
A negyedik könyveket árult. „Örökölt” régi könyveket. Vettem párat, hiszen olcsóbb volt, mint nálunk. Aztán az egyikben egy munkatársam felismerte a sajátját, amit segélyként küldött Romániába.
Az ötödik te vagy. Megkaptad a drámát, amit küldtem? Mert nem érkezett semmi visszajelzés…
Valaki nem volt jelen a díjátadón?? nem tudja valaki hogy kik lettek a nyertesek. Én is kaptam meghívót csak sajnos nem vettem részt.
Aki tudja írjon.
Kedves Blueee,
biztos, hogy le kell gépelni. Időbeli korlátról nem tudok.
Sok sikert minden pályázónak!
Kedves Kitti, megkaptad a drámát? Már elég régen elküldtem...
Az lenne a kérdésem, hogy az interjút is le kell gépelni? Amennyiben interjúról van szó, annak nincs időbeli korlátja? köszi:)
Kedves Kitti, jó a kérdésed, egy korábbi eset ugrott be. Egy régi ismerősöm újságíró tanfolyamot végzett, amit egy jobboldali újság honlapja indított, de indíthatta volna egy baloldali újság honlapja is. A vizsgamunkájukban riportot kellett készíteniük egy hajléktalannal, egy őket érintő politikai kérdésről. Mivel mindketten írogatunk, megmutatta a művét, amire kitűnő értékelést kapott. Pár általam hibának vélt dolgot találtam, de nem ez a fontos, hanem hogy feltűnt a hajléktalan riportalany szokatlanul friss informáltsága. Megkérdeztem a leendő újságírót, hol találta ezt a pasit? A válasz határozott és kielégítő volt, miszerint a jó újságírónak egy ilyen cikkhez nem kell megkérdeznie senkit.
Küldöm a drámámat, és egy kritikával ellátott változatát is. Sokat lehet tanulni a kritikából, amit egy hivatásos kritikus, és drámatanár írt.
bababa1@citromail.hu
erre küld ha gondolod nagyon érdekel, még annyira nem tanulmányoztam át a pályázatot csak rá pillantottam , észre sem vettem, hogy az iskolám szereplőiről kell írnom.
Van egy tanárom, akiről tudom, hogy részt vett a forradalomban, de nem hiszem hogy fel tudnám használni, mint interjú alanyt, mivel ritkán látni az iskolában már, de viszont nagyon sokat mesélt a forradalomról, hogy ő hogyan élte meg.
De interjú és az ő beleegyezése hiányában szerintem nem lenne szabad a nevét belefoglalnom a pályázatomba vagy mégis?
Köszönöm, elolvastam. Úgy vélem, Kárpátalján teljesen más szemszögből közelítették meg az 56-os eseményeket, mint itthon. Románia az átállásnak köszönhetően győztesen került ki a II. világháborúból, Magyarország pedig vesztesen. (Fordított helyzetben Erdély ma magyar volna.)
Gondolj arra, hogy az 56-os események tizenegy évvel a háború után történtek, amikor az emberekben még élénken éltek a vesztes háború borzalmai. Nem akarták újraélni. Ha megnézed a visszaemlékező forradalmárok életútját, kiderül. Hogy nagy részük tisztességes jövőkép nélküli gyermek volt, a felnőttek nagy részének pedig személyes okai voltak a felkelésre. Nem véletlen, hogy kevesen voltak, és amikor az oroszok komolyan vették a dolgot, szinte egy nap alatt leverték. Csupán apróbb jelentéktelen elszigetelt csoportok harcoltak még pár napig. Ha az egész ország felkelt volna, nehezebb dolguk lett volna az oroszoknak, és tízezrekben, vagy százezrekben lehetett volna mérni a halottak számát. Nagy Imre kérdéses személyiség volt, az első napokban ő is – Kádárral együtt – ellenforradalomról beszélt, csak az oroszok harmincadikai visszavonulásuk után fordított köpenyeget. Tehát sokkal bonyolultabb az egész, mint ahogy mi elképzeljük.
Az írásodban sok stilisztikai hiba van, elütést is találtam benne. Beküldheted erre a pályázatra, de szerintem, nem ilyent várnak, hiszen a pályázati kiírás szerint egyetemi tanárokról kell írni.
1956-ról tárgyilagos pártatlan pályázatot nem hiszem, hogy fognak kiírni, mert jelenleg három szempont uralkodik Magyarországon. Az egyik szerint 56-ban ellenforradalom volt, ők nagyon kevesen vannak. A másik – jelenlegi baloldal – Nagy Imre szerepét hangsúlyozza. A harmadik a jobboldal, akik a felkelők szerepét hangsúlyozzák. Tárgyilagos tényszerű leírást nem nagyon találni.
Ha érdekel, és adsz egy címet, elküldöm a drámámat.
http://www.htmik.hu/rovat_cikk.php?id=2971
Ez az amire gondoltam
:)
Próba - szerencse, Kitti!
Sok sikert!
Hát, nincs kiírva, hogy idáig meg nem jelent, és pályázatokon sem nyert írásokat várnak...
Elküldhetnéd nekem is, kíváncsi vagyok a mai főiskolások miként látják a dolgot.
Nekem van 1 írásom 56-ról, és fősikolás vagyok, csak bibi van. Ezt az írásom, már elküldtem 2 pályázatra is.. elküldhetném vajon ide is???
Hát, nekem van egy írásom 1956-ról, de nem vagyok egyetemista, és nem interjú, elbeszélés, tanulmány, hanem dráma. Ha meg is felelne a kritériumoknak, ezen a pályázaton valószínűleg dühösen szaggatnák szét, mert nem dicshimnusz, hanem realitás. Nem ún. hősök szerepelnek benne, hanem emberek. Ilyen pályázatokat a múltrendszerben olvastam, amelyeknek az a hős Szovjetunióról, a szovjet emberek hősiességéről kellett szólniuk. Vagyis nem pártatlan realitás volt a lényeg, hanem az egyik félről szóló dicshimnusz.
Úgy vélem olyan hősről szóló írás, aki pl. több gyerek életét mentette meg azzal, hogy elvette tőlük a fegyvert, és hazakergette őket pl. a Corvin-közből, itt nincs esélye.