Selyemmé simult sóhajok kócos álmok mosolyba halkuló szavak. Így kaptalak. S míg bánat színű csend ül arcodon, karomban tartalak.
Legutóbbi hozzászólások:
Fer-Kai: olvastam a hozzászólásaidat...
nekem január elején azt mondták, má...
Hogy szerencsések-e, szerintem ez ké...
Sziasztok!
Mi újság azokkal...
Hová lettek a jó irodalmi pályázatok...
Szeretek írni, amit én akarok. De ha...
Ha örömmel tölt el az írás akkor nem...
Eddig nem volt korlátozva a bekü...
Kedves Juditti Mivel te hoztál...
Valóban nem vagyok regisztrálva, de...
Kedves Névtelen (ha már nem vállalod...
Ne haragudj már meg, de mi lenne, ha...
Segítséget szeretnék kérni Tőletek....
Nagyon nehéz dolog feladni egy...
A kategória arra vonatkozik, hogy a...
Nincsenek hozzászólások