jan
24
juditti, v, 2010-01-24 02:27
A ló
Hazafelé igyekszem a kihalt, sötét úton, amikor patadobogást hallok a hátam mögül. Félrehúzódok az út szélére, hogy elengedjem az éjszakai lovast. A paták dobogása azonban nem erősödik, hiába várom - a ló nem ér mellém.
Hátrafordulok, hogy lássam, ki követ, de se ló, se lovas nincs mögöttem.
Rémülten szaporázom lépteimet; félek, hogy a józan eszem hagy éppen cserben, mert még mindig hallom az ütemes dobogást, mely éppen úgy hangzik, mint a paták váltott kopogása a kövön.
"Hallucinálok." - fut át a fejemen egy kétségbeesett gondolat, és néha már a ló apró horkantásait is hallani vélem.
Hogy lerázzam magamról a jeges rémületet, és szembenézzek a sivár ténnyel, mely tudatom épségét kérdőjelezi meg, megállok, és ismét megfordulok.
Egy szürke kanca áll mögöttem, nagyjából ötméternyire tőlem. Talán a sötétség miatt nem vettem észre az előbb...
Várok, de az állat nem mozdul, csak akkor indul újra el, amikor én is elindulok.
A lódobogás hazáig kísér.
A kertkapu biztonságában aztán megint hátrafordulok, s a ló szemébe nézve rászólok:
- Menj innen!
Az állat felnyerít, majd éles, fenyegető visszhangként ismétli előbbi mondatom:
- Menj innen!
Budapest, 2008. március
Megjelent:
Lidércfény folyóirat, 2009. III/10.
Lidércfény folyóirat, 2009. III/10.
12 hozzászólás
Köszönöm az elismerést és kívánom, hogy találj kedvedre való pályázatot!
Kedves író! Nagyon tetszett ez a kis rövidke, szellemes történet! Nagyon ötletes! Én meséket és történeteket írok, mindig pályázatokat keresek, de nem találok érvényeset!
Visszatérve a szerzeményre, nagyon jó, nagyon tetszik! Pár meséjét is elolvastam már azok is nagyon tetszenek! Nagyon jó az oldal! Szeretnék Én is találni végre egy érvényes pályázatot! Nagyon jó az oldal!!! 
Köszönöm, Stella.
Örülök, hogy tetszett.
Szerintem ez így jó ahogy van. Az összes ilyen rövidkét is elolvastam és ez tetszett a legjobban. Itt megdobbant a szivem egy kicsit:)
Kedves Sándor,

nem áll szándékomban folytatni a történetet.
Ha Önnek úgy tetszik, akkor írja tovább bátran!
Sok sikert!
Kedves szerző! Tetszik a rejtéj, amely a ló képében meg jelenik, valójában a ló nem egy gonosz állat, mindenki tudja, hogy a legcsodálatosabb élőlény. Imádom a lovakat, és sok szépet lehet rólla írni.
Mivel az Ön írása, tudatosan, vagy véletlenül, a befejezés nyitva maradt, a gondolat menetet tovább tudnám folytatni, azonban csakis az Ön beleeggyezésével. Kérem válaszát.
Kedves Senga,

érthető a hsz.
Köszönöm az elismerésedet.
Nem hiszem, hogy én folytatni fogom ezt a szösszenetet, de ha neked van ötleted, akkor folytasd bátran, és lesz egy közös produkciónk!
Remek félperces! Az utolsó sora miatt akár folytatható is lehetne. Lehet?
De így is tökéletes! De annyira jó, hogy mégis jöhetne belőle több is.
Na ez aztán egy igazán érthető hsz.
A lényeg az, hogy nagyon tetszett.
Köszönöm.
Így első olvasásra: REMEK...