Félelmek árnya
fehér hóban vág szürke
sávot magának.
Nem enged
hosszú poros út
messze visz – eső mossa –
sárral marasztal
Ómen
Hegy alá hasalt
az árnyék, peremére
madarak ültek.
Rangsor
Dombokat ölel
hegyek árnya. Völgyre dől
a dombok árnya.
Alul
Rózsák közt nyíló
kis Margitvirág. Fehér
csend. Árnyék-világ.
Madártánc
Fényarcú árnyak
köntöse lebben. - Szárnyak
sírnak a szélben.
Memento
Sárba taposott
madár sírköve csupán
bakancs-talp nyoma.
Megjelent: Sikoly folyóirat 23. szám, 2010.
Késő
Folyómederben
lubickoló halakra
is árnyék vetül.
Sötét kor
Számolhatóan
kevés madár dalol ma
dicső világról.
Viharban
Öreg fa reccsen
gyökér szakad. Kidől, s a
föld beléremeg.
Szürkület
Fanyar magányban
lesoványodott álmok -
kopott virágok.
Megjelent: Cseresznyevirágzás, Napkút Kiadó, 2008/3.
Csak szár
Virágom szakadt;
csak az árva kóróvá
aszott szár maradt.
Megjelent: Cseresznyevirágzás, Napkút Kiadó, 2008/3.
Halál
Sötét látomás.
Fekete lepel takar.
Éj, sír és halál.


2 hozzászólás
A "Viharban"-t itt is megtalálod: Viharban képpel
Itt a Viharban a Szürkület és a Csak szár tetszenek legjobban.