feb
2
juditti, 2010. február 02.
Gyermek-idő
Nézd, ez a gyermeki
pantomim elvisz egy
életen át, keze
múltat idéz.
Szállnak előtted a
végtelen évek - a
lelkedet oldja e
két kicsi kéz.
Nézd meg e gyermeket!
ég-szeme rád nevet
és e szemekben ül
itt a jövő.
Távoli képeket,
újkori fényeket
álmodik, - általa
él az idő.
Megjelent:
Agria folyóirat, 2010/nyár
Kilenc rezdülés, Grafománia Antológia, 2009.
Agria folyóirat, 2010/nyár
Kilenc rezdülés, Grafománia Antológia, 2009.
2 hozzászólás
Köszönöm.
Ez volt az első időmértékes versem.
Kerek, egész vers.
A 2. vsz. kitűnő!