Az elmúlt két évben általa vezetett Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft a drámaíró Schwajda emlékét kívánja őrizni, amikor drámapályázatot ír ki.
A Schwajda György Drámapályázat évenkénti kiírásával új magyar drámák születését kívánják elősegíteni.
A megírandó művek tematikája szabad, játszódhatnak a jelenben és a múltban, a világ bármely pontján, de Schwajda György életművének kiemelkedő darabjára (Csoda) utalva tartalmazniuk kell a „csoda" motívumot.
A pályázatra minden olyan magyar nyelvű színdarab benyújtható, amely még nem jelent meg sem nyomtatásban, sem pedig elektronikus formában, nem mutatták be színpadon, nem nyert díjat korábbi drámapályázaton, illetve előadási vagy közlési jogával más intézmény nem rendelkezik, és teljesíti a pályázati kiírásban foglalt feltételeket. Egy szerző több művet is benyújthat. A darabokat két - írógéppel írt vagy számítógéppel nyomtatott - példányban kérjik.
A pályázat jeligés: az író nevét, címét, telefonszámát külön lezárt borítékban kell a pályaműhöz mellékelni.
A pályamunkákat 2011. február 1-jei feladási határidővel „Schwajda György Drámapályázat" feliratú postai küldeményként kell eljuttatni a Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft címére (7400 Kaposvár, Rákóczi tér).
A beérkezett pályaművek elbírálását és a díjak odaítélését öttagú szakmai zsűri végzi. (A zsűri tagjai a színház művészei és a színházhoz kötődő művészek közül kerülnek ki.)
A zsűri 2011. március 24-ig hozza meg döntését. Ekkor - Schwajda György születésnapján - közjegyző jelenlétében kerül sor a díjazott művek jeligéinek feloldására és a Kaposvári Csiky Gergely Színház honlapján a hivatalos eredmény közzétételére.
Díjak:
Első díj: 1 200.000.-Ft (bruttó összeg)
(A díj nettó összegének kiszámítása a hatályos adó- és járulékfizetési szabályok, a díjazott nyilatkozatának a figyelembe vételével történik.)
Második-Harmadik díj: felolvasó színházi bemutató garantálása.
A zsűrinek jogában áll a díjat megosztani vagy nem kiadni. Az első díjazott pályamű nyertese kötelezettséget vállal arra, hogy a művet 2013. május 31-ig sem nyomtatott, sem pedig elektronikus formában nem jelenteti meg, valamint tudomásul veszi, hogy a mű nyilvános bemutatásának jogával fenti időpontig a kaposvári Csiky Gergely Színház rendelkezik.
A második-harmadik díjazott műre e korlátozás nem vonatkozik.
Az elismerésben nem részesült pályamunkák kéziratát nem őrzik meg, ezen művek íróinak adatait tartalmazó jeligés borítékokat és a pályaműveket - közjegyző jelenlétében - megsemmisítik.
2011. március 24.
53 hozzászólás
Szívesen.
Kedves Judit!
Köszönöm a közreműködést, megkaptam Orsi darabját, elolvastam...nagyon tetszett, kár lett volna kihagyni!
üdv
Köszönöm.
Elküldtem Orsi címét.
Én is örömmel olvasnám a darabod, kedves Orsi, ha megkaphatom. Nekem erre a kiírásra nem volt drámám, egyébként sem drámában „utazom”.
Szívesen elolvasnám a nyertes műveket, de drámák esetében sajnos nem szokták publikálni őket.
Igen.
Szia, Judit! Megkésve bár, de törve nem, írtam néhány sort az elérhetőségemmel.
Mindenkinek köszönöm az érdeklődést, szerintem Judit nemsokára továbbítja az elektronikus levelezési címemet azoknak, akiket érint.
Üdv:
Orsi
Orsi, kellene az e-mail címed, mert nálam érdeklődnek a darabod után!
Kérlek, küldj egy üzenetet itt: http://www.juditti.hu/contact
Köszi.
Köszönöm szépen!
Gratulálok, Orsi!
Kedves Senhora!
Amennyiben a külön elismerésben részesült művek is érdekelnek, szívesen átküldöm a darabomat.
Üdv:
Kárpáti Orsi
azért bele olvasnék a díjazott művekbe:)
egy cikk a díjazottakról és az értékelésről
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/24/17/Kihirdettek_a_Schwajda_Gyorgy_dramapalyazat_eredmenyet_.aspx
csak felolvasószínházban mutatják be a darabokat
esély sem volt?
Az első díjat megosztotta a zsűri Albert Csilla magyartanár és Mikó Csaba író-drámaíró között. A második díjat Gschwindt Balázs kaposvári énektanár kapta.
én sem nyertem megtaláltam:(
Hol van ennek a pályázatnak az eredménye? Már kihirdették??
Sajnos nem értem el helyezést :S
Jó lett volna, ha az ember kap valami visszajelzést, véleményt és akkor lehetne tudni, hogy miért nem és miért az. Nyilván ez hatalmas dolog lenne több, mint 200 mű esetén, de akkor is. Abból lehetne okulni és informálódni.
Szerintem itt direkt színpadra írt művet várnak, hiszen be akarják mutatni...
Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogyha nem drámai formában van irva a mű, hanem novella formában, akkor jó-e...
Tehát inkább egy novella-dráma, mint egy szabályos szinpadra irt dráma.
a mellékletem általánosan tartalmazza a szereplők külsejét és nem jelenetekre bontva
egyáltalán nem láttam fontosnak, hogy hosszasan jellemezzem őket magában a drámában, mert nincs nagy jelentősége, hogy mit viselnek
miközben írtam a Rómeó és Júliát néztem meg például és abban is max annyi van ,hogy kezükben van egy pajzs, az nincs leírva, hogy az milyen színű, meg milyen a cipőjük- persze ha lenne valami jelentősége a műben akkor odaírnám
ráadásul amit írtam akár bármelyik korban játszódhatna, megjelöltem egyet amibe én elképzelném a történetet
Nekem zavaró volna, mellékletként nyomnák a kezembe a szereplők öltözékét, mielőtt elkezdem olvasni, a drámát, vagy miután elolvastam. Tudomásom szerint egyetlen Shakespeare, vagy más drámákat tartalmazó könyvhöz se tűztek ilyen mellékletet.
Más dolog, amikor már a színpadra alakításhoz „szétdarabolják” a művet, és mindenki az őt érintő részeket kapja. Pl. a kellékesnek nem feltétlenül kell Hamlet monológja, elég, ha színpad leírását olvassa. Úgy vélem először mindenki elolvassa az egészet, hogy képben legyen, utána csak az őt érintő dolgokkal foglalkozik. Vagyis van eltérés a könyvben kiadott dráma, és az érintettek kezében lévő változat között.
De lehet hogy tévedek.
Én régen színjátszóztam, és ott a vezető mindig mellékletben hozta a szereplők jellemzését, testfelépítését, azt hiszem a ruhák is így voltak jegyezve (persze ha a ruhában változás, pl. szegényből gazdag ember , álruhás megjelenés volt azt a darabban jelezték).
Egy másik színdarabos pályázatra én is írtam ilyesmi mellékletet, ez annyira nem nagy hiba szerintem.
Bár ha megoldható, akkor inkább a darabba kéne írni, legközelebb én is így fogom.
Ugye tréfa a mellékelés, kedves Senhora? Az öltözékre akkor kell kitérned, amikor a szereplő a színpadra lép. Valahogy így:
"
1. jelenet. BEVÁSÁRLÓCENTRUM AULÁJA
Tamás ballag tavaszikabátban az átrium második emeleti folyosóján. Fejét leszegve kopott zakóban lépked, körülötte siető emberek. A hajlathoz érve megáll, a korláthoz lép, lenéz. Farúdra nehezedve bámulja a mélységet, ügyet se vetve a mellette zöldellő friss hajtásokat fakasztó növényzuhatagra. Lassan fellép a korlát alsó rácsára.
Emese óvatosan, követi az öreget. Haja haragban lehet a fésűvel, szemét a legolcsóbb festék teszi rikítóvá. Egyik lábán bakancs, másikon félcipő. Szűk nadrágjának cipzárját erőszakkal se lehet felhúzni, de eltakarja a csípőig érő pulóver, ami alól nadrágszíjat helyettesítő spárga lóg ki. Általános kopottság, kosz, pár szakadás teszi teljessé a harmóniát. Közelít Tamáshoz, amikor a férfi a korlátra lép, megérinti a vállát. Az öreg hátranéz.
EMESE Bocsánat, beszélhetnék önnek a problémáimról?
TAMÁS (ridegen) Ifjú hölgy, keressen valaki mást! "
Vagy így:
"ZOLTÁN (belép, a testén viharkabát, svájcisapka, alatta korabeli munkásruha, lábán durva kopott bakancs. Bádogdobozt helyez az asztalra) Nahát, mekkora sor áll a pék előtt!"
akkor majd még az öltözékeket kitalálom
és majd mellékelem
Köszönöm Quasimodo. Legalább valahonnan el tudok indulni.
Senhora! Az enyémek 25 és 41 oldalasra sikerültek. De még alakítani fogok rajtuk.
Érdekességképp jegyzem meg, egy másik honlapra felraktam egy drámám, amelyben egy szekrénybe vert szögön lógtak a ruhák. Az olvasók közt parázs vita alakult ki avval kapcsolatban, hogy az adott korban, milyen szekrény lehetett a lakásban, és az adott jellemű szereplők, vethettek-e abba a szekrénybe szöget. Pl. egy munkáslakásban nem lehetett biedermayer szekrény, és csak a műveletlen a lumpen proletárok voltak képesek arra, hogy szöget verjenek az oldalába.
Azt hiszem ez jó példa arra, hogy milyen fontos egy drámaesetében is a díszlet leírása.
Ami az öltözéket illeti, azzal is jelzed, melyik korban, milyen időben játszódik a dráma. Összhangban kell lennie a szereplők viselkedésével, szavaival. Nem szokták kiírni, hogy pl. 1848-49 telén játszódik a dráma, de ha egy szereplő, havas huszárruhában lép a színpadra, és Windischgratz-ről beszél, nagyjából be lehet határolni a kort, talán még a helyszínt is.
A másik fontos dolog a ruházattal kapcsolatban, hogy az öltözék valamelyest jellemzi a szereplőt, kialakítja a nézők első benyomását.
Másik kérdésre a válasz: Nem az oldalszám a fontos, hanem az idő. Hány felvonásosnak szánod? Próbáld az időt meghatározni magadnak, és az oldalszám attól függ, mennyi ideig akarod, hogy tartson. Olvasd fel hangosan a párbeszédeket, hagyj kis időt a szereplők közlekedésére, és kapsz egy irányadatot. Az adott időből kieső drámákkal nehezen boldogulnak a színpadon, de lehet belőlük rádiójáték.
Erre a pályázatra nem írtam drámát, de másikra igen. Sajnos sikertelenül.
itt nem szabták meg
az életben meg az írótól függ
mert hány oldalasak a tieid?
Hány oldalasnak kell lennie egy drámának?
Próbáltam már néhányat írni, de nem tudom, hogy ez sok vagy kevés vagy éppen elég.
megnéztem párat, azokban azért öltözékről pl nem esik szó, szóval nálam sem fog:)
18 oldal lett, szerintem ez még könnyen olvasható mennyiség
Nézz meg egy kész drámát, és meglátod, hogy ott milyen módon térnek ki az ilyen részletekre!
Drámát eddig még én se írtam, s nem is tervezem.
köszönöm
már csak azt nem tudom, hogy arra ki kell e nekem térnem, hogy a színpad hogy nézzen ki, meg milyen ruhába legyenek a szereplők...vagy esetleg ez a rendező feladata lenne?!
Egyenlőre maga a dráma van megírva, nem tudom mellékelni kell e még hozzá valamit
Életemben először próbálkozom ilyesmivel
Hajrá! Legyen sikered!
Már "csak" be kell gépelnem:)
Az a megoldás nekem is tetszik hogy a nevem helyett írom oda a jeligét, de címem meghagyom
Igen.
most ezt színdarabként kell megírni (ami drámai és van benne "csoda")?
Kedves Ágota,
ilyen esetben érdemes a kiírónál érdeklődni.
Van, amelyik azt mondja, hogy kibontás után a borítékot eldobják, ezért rajta lehet a feladó neve, más meg a feladóhoz is csak a jeligét engedi írni.
A pályázó meg aggódhat a "névtelenül" postázott írása miatt...
Én egyszer azt a megoldást alkalmaztam, hogy személyesen elvittem az adott címre az anyagomat, máskor meg azt csináltam, hogy a feladóhoz a jeligét írtam és a postai címemet. Ajánlva küldtem. (Ilyenkor érdemes legalább ideiglenesen a postaládán feltüntetni a jeligét, hogy hazataláljon, ha valami miatt visszafordul a levél.)
Kedves Juditti
Kérdezném, hogy a borítékra a feladóhoz mit írjak??
Üdvözöllek
Egyetértek Quasimodoval. Szerzőpárosként jelentkezzetek, és adjátok meg mindkettőtök adatait!
Sok sikert!
Hálás köszönet, Quasimodo. Amúgy engem is a szüleim hívnak így:)
Juditti válaszára én is kíváncsi vagyok
Szervusz Csibe!
A lányomat hívom így, azért a mosoly.
Úgy vélem nyugodtan írjatok két nevet, mint szerzőpáros, ugyanis ez kizárja az esetleges későbbi félreértéseket.
Persze, Juditti véleményére is kíváncsi vagyok.
Sziasztok!
Egy barátnőmmel szóba került ez a pályázat, és úgy döntöttünk, kipróbáljuk, mit tudunk. Szó szót követett, végül ott álltunk egy kerek történettel - és két szerzővel. Mit gondoltok, a borítékba vajon írhatunk két nevet is, vagy inkább csak az egyikünk legyen a "képviselő" ?
köszi!
Kedves Krisztina,
ez egy drámapályázat, tehát dramatizált művel lehet nevezni.
Ami fontos még ezen kívül: legyen a történetben valami csoda. (Azaz valami megmagyarázhatatlan, földöntúli esemény.)
Sok sikert!
Szia Juditti!
Ha jól értem, a Csoda szó értelmezésével, egy kerek történetet várnak igaz? Megírható ez normál kisregény, novella, írói mű formájában is, vagy vmi különleges drámai szövegkönyvet várnak?
Köszi, ha segízest!
Krisz
Úgy tudom, hogy nincs korhatár.
Ennél a kiírásnál van korhatár? O.O?
Kiegészítem a korábbi bejegyzésem. Úgy vélem, egy szatirikus művet várnak, amelyben egy dogma miatt komikus félreértések vannak, de kimagyarázhatók a dogmával. Persze, lehet, hogy nincs igazam, megjegyzem a „dogma” szó nem igazán megfelelő, de hirtelen nem ugrott be jobb. Ami a lényeg, hogy ennyi pénzre a profik is rávetik magukat, vagyis szuper művet kell alkotni.
Sok sikert kívánok!
Bocsi, hogy belekotyogok, én nem fogok pályázni. Úgy vélem „csoda motívum” esetében nem a csodán van a hangsúly, hanem a motívumon. Nem láttam a drámát, de amiket olvastam róla, azt a benyomást keltik, hogy a „csoda” ebben az esetben ironikusan jelenik meg. Látónak nyilvánítanak egy vakot, aki ezért látóként kezd viselkedni, és ennek következményeként különböző bonyodalmakba keveredik. Ám minden problémára létezik magyarázat, miszerint a látók is úgy viselkednek – pl. nem tartják be a KRESZ szabályait – tehát a vak férfi – mivel úgy viselkedik, mint egy látó – nem vak.
Érhető vagyok? Azt hiszem, kissé túlmagyaráztam…
Igaza van Hello-nak. Én sem igazán értem a "csoda motívum"-ot. Hogy ez, hogyan kellene, hogy megjelenjen. Vagy egyáltalán mit értenek ezalatt.
Itt találhattok az eredeti műről egy rövid összefoglalást:
http://moly.hu/konyvek/schwajda-gyorgy-csoda
egyébként készült belőle egy színházi tv felvétel, talán így könnyebb letölteni valahonnan.
http://www.port.hu/schwajda_gyorgy:_a_csoda/pls/fi/films.film_page?i_film_id=86835&i_city_id=3372&i_county_id=-1