A gyufa lángja

A gyufa lángja
feb
15

A gyufa lángja

 
Esténként, amikor egy kicsit elcsendesül körülöttem a világ, és nem csak körülöttem, de bennem is alacsonyabb fokozatra kapcsol az engem hajtó hajtómű, gondolkodom.
Közben elszívok néhány szál cigarettát, és bár tucatszám hever öngyújtó szerte a lakásban, ilyenkor mindig gyufával gyújtok rá.
Szeretem a gyufa percenését, sercegését, szeretem az illatát, szeretem a mozdulatot, mely lángra lobbantja a kis fadarabot, szeretem nézni a gyufa lángját, szeretem a tüzet, mely kormosra eszi a pálcikát.
A gyufa lángja melegebb, élőbb, játékosabb, és színesebb, mint az öngyújtók kékes-hideg tüze. Természetesebb tűz ez.
A gyufa lángja illik az elmélyült, lecsendesült gondolkodáshoz.
Gyertyát is mindig gyufával gyújtok.

Budapest, 2007. november

 

11 hozzászólás

Viktor

csak egy kis észrevétel. Nekem tetszik a kis gyufa történet. egy alap ötlet aranyosan megoldva De...ha nem haraguszol meg, valami nem stimmel az első sorral. Minvégig olyan lágy és kellemes az elbeszélésed, mint a gyufa lángja..De az első sorban amikora azt íród " engem hajtó hajtómű" olyan mint a sercenő gyufák közt az öngyújtó kattanása. A mű érdekében javaslom tötöld ki a "hajtó"szót. Nem érdemes ragaszkodnod hozzá, mivel nem is jó ez a kép, és törten indítja az elbeszélés lágyságát. + nyilvanvaló, hogy a hajtómű hajt így ezért is felesleges:) hidd el..ez egy kis hiba, de látszik, csak azért mondtam el, mert tetszett.

Szia

Könyvrendelés