Koporsóban

Koporsóban
jan
24
Koporsóban

 
A koporsó falát csapkodom öklömmel, és kétségbeesetten ordítok, ahogy a torkomon kifér:
- Engedjenek ki! Ne temessenek el! Élek!
Ütöm, vágom, rúgom a deszkát - szabadulni akarok mindenáron.
Éles fájdalom hasít bal lábszáramba, valami hegyes tárgyba rúgtam bele, bőröm mélyen felszakadt, érzem a vér szagát.
Levegőm fogytán; fuldoklok.

Még akkor is zihálva kapkodok levegő után, amikor rémálmomból magamhoz térve felébredek.
Fülledt meleg van, és sötét. Átizzadt homlokomról bágyadtan törlöm le a verítéket csipkézett szélű, selyem szemfedőmmel...

Budapest, 2008. március

 

Megjelent:
Lidércfény folyóirat, 2012. VI/2.
Lidércfény folyóirat, 2011. V/10.

 

16 hozzászólás

juditti

Patológushoz? Shock

Quasimodo

Tessék kérem dokihoz fordulni. Smile :-) Smile

juditti

Köszönöm, REA.
Nekem, szerencsére nincs ilyen fóbiám. Smile

REA

Fantasztikus! Tiszta E.A.Poe. Gratulálok! Sajnos sok ember fóbiája ez,ezért kérnek urnás temetést!..
A többi írása is nagyon tetszik. További sok sikert!

juditti

Smile
Köszönöm.

Senga

Kegyetlen!
de nagyon jó.

tíz + = tizenegy
A folytatáshoz előbb válaszolni kell a matematikai kérdésre. Az eredményt számjeggyel kell beírni.
Könyvrendelés